2018. június 26., kedd
2018. június 22., péntek
2018. június 13., szerda
2018. június 4., hétfő
Összefogás egy abortuszmentes Magyarországért
https://www.citizengo.org/hu/lf/162615-osszefogas-egy-abortuszmentes-magyarorszagert?tc=fb&tcid=48605023
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Asszony és Miniszter Urak!
Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Asszony és Miniszter Urak!
Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak!
Június 4-e a nemzeti összetartozás napja. 1920-ban ezen a napon csonkították meg a történelmi Magyarországot, 1956-ban pedig ugyanezen
a napon foganatosították – szovjet nyomásra – azt az
abortuszrendeletet, amely bevezette hazánkban a kérésre végzett
abortuszok mai napig élő gyakorlatát. A trianoni békediktátum
és az abortuszrendelet is sebet ejtettek nemzetünkön, megcsonkítva
országunkat, népünket. Trianonról és az abortuszok bevezetéséről nem a
magyarok döntöttek. A múlt fájdalma nem múlik el, az elcsatolt
területeken élő, illetve az anyaméhben abortált 6 millió magyar ember
hiánya velünk marad. A jövő gyermekeire viszont még mondhatunk igent,
ahogy igent mondtunk határon túli magyar testvéreinkre a kettős
állampolgárság lehetőségével. A múltra emlékezve és nemzeti sebeinket nem feledve tudunk elindulni egy tisztább jövő felé.
Mi, a petíció aláírói,
összefogunk egy abortuszmentes Magyarországért, ahol a halál kultúráját
felváltja az élet kultúrája. Vállaljuk, hogy amennyiben a látókörünkbe
kerül egy válságban lévő család, várandós édesanya és gyermeke, minden
tőlünk telhetőt megteszünk a krízis megszüntetése és a család minden
tagjának biztonsága érdekében. Emellett felszólalunk a hazánkban jelen
lévő abortuszok igazságtalan gyakorlata ellen, amely következtében közel
minden negyedik magzat életét kioltják.
Tavaly Magyarországon 28500 gyermek –
ennyien laknak nagyjából Esztergomban – nem születhetett meg a művi
abortuszok következtében. [1]
Kicsiny emberekről, de emberekről van szó, akiket szabad szemmel még
nem látunk, mert édesanyjuk méhében fejlődnek. Szüleik válsághelyzete
nem jelenti azt, hogy kevesebbet érne az életük, vagy kevésbé lennének
emberek. Az emberséges, civilizált válasz krízishelyzetükre a
segítségnyújtás és a támogatás kell, hogy legyen, nem pedig a születendő
gyermek életének kioltása, annak támogatása vagy engedélyezése.
Az előttünk álló években a
kormányzat hangsúlyos szerepet szán a demográfia kérdésének. Tavaly 100
élveszületésre 31,1 abortusz jutott[2], azaz –
a spontán vetélésektől most eltekintve – közel minden negyedik
megfogant gyermeknek nem adtunk esélyt. Divatos ma az a nemzetközi
szervezetekben és nyugati országokban propagált nézet, mely szerint az
abortuszok engedélyezése vagy tiltása nem befolyásolja a születésszámot.
Tényleg nem lennénk többen, ha csak tavaly ezt a közel 30 000 embert
engedtük volna megszületni?
Reményre ad okot, hogy miniszterelnök úr
parlamenti esküjében elmondta, a magyar embereknek és a keresztény
értékeknek a szolgálata fogja vezérelni. Kívánjuk, hogy sikerüljön hűnek
maradnia esküjéhez:
„… a nemzet minden egyes
tagjának, mind a 15 millió magyarnak, külön-külön és együttesen is, a
saját lelkiismeretemre hivatkozva megerősítem, hogy minden
cselekvésemben, nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a
magyar érdekeknek, és a keresztény értékeknek a szolgálata fog
vezérelni. Isten engem úgy segéljen!”
A nemzet tagjai azok a gyermekek is,
akik édesanyjuk méhében fejlődnek. Bár még nincs személyi igazolványuk,
és nem is tarthatjuk őket a karunkban, valóságos, létező emberek. A
mindenkori államtól elvárjuk, hogy védelmezze az országban élő összes
ember életét, mindenekelőtt úgy, hogy nem engedélyezi az életük
kioltását.
„Számomra azok a nemzetek a
legszegényebbek, amelyek engedélyezik az abortuszt, és félnek e
csöppségektől, félnek a magzatkorú gyermekektől” –
fogalmazta meg Teréz anya. Erős, gazdag, és büszke nemzetté akkor
válhatunk, ha az anya és gyermeke életét egyaránt védelmezve támogatjuk a
krízisben lévőket, és véget vetünk az abortuszok kultúrájának. A
születendő gyermekek nem tudnak kiállni magukért, számos édesanyával
pedig elhitetik, hogy az abortusz megoldás lehet krízishelyzetükre.
Ezért szólalunk föl mi a védelmükben.
Arra kérjük országunk vezetőit,
szabjanak gátat az abortuszok kultúrájának, a születendő életek
kioltásának, az édesanyák megsebzésének, családjaink és nemzetünk
önpusztításának! Az élet kultúrájának kiépítéséhez továbbá szükséges,
hogy a civil szféra, az egyházak, a helyi közösségek és családok
bevonásával és segítségével minden eszközzel támogassuk a krízisbe
került édesanyákat, családokat. A fiatalokat pedig neveljük a
felelősségre, a családi életre, az emberi élet védelmére és egy
biztonságos kapcsolati kultúrára.
Kérjük, tegyenek meg mindent egy abortuszmentes Magyarországért!
2018. június 3., vasárnap
2018. június 2., szombat
2018. június 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)