Meghívó

Meghívó

Nagyböjti olvasmány - könyvajánló

Nemrég vettük hírül Mindszenty József hitéért börtönt szenvedett és vallatása során megkínzott bíboros boldoggá avatásának fontos stációját a Szentszék részéről. Sokak számára ismert Márton Áron püspök bebörtönzése és hosszú évekig tartó háziőrizete is. Azonban mindmáig kevés figyelmet kapott a XX. század egyik legsúlyosabb keresztényüldözése és az a főpásztor, aki nemcsak üldöztetést szenvedett, de több társával együtt vértanúhalált halt a hitéért.

A második világháború idején a Szovjetúnióhoz csatolt Kárpátalján járunk, ami egy olyan birodalom része lett, ahol népeket tüntettek el és erre a sorsra ítélték a Munkácsi székhelyű görögkatolikus egyházat is: a Rómához, Pápához hű egyháznak nincs helye a sztálini rendszerben. A megfélemlítés éveiben a görögkatolikus papokat és híveiket átkényszerítik a moszkvai központú ortodox egyházba. Aki ellenáll arra kegyetlen sors vár: 1945 és 1949 között 35 papot ítélnek halálra vagy hurcolnak el munkatáborba, 1950-ben újabb 94 hitvalló pap kerül börtönbe, közülük 16-an ott halnak meg. Erre a sorsra jut a görögkatolikus egyház feje, Romzsa Tódor vértanú püspök is. A Rómában tanult, művelt, hat nyelven beszélő ugyanakkor messzemenőkig puritán életet élő püspök, a szegények pártfogója a szovjet megszállást követő években szilárdan kiáll egyháza képviseletében, ellenáll az erőszakos "uniónak", a beolvadásnak az ortodox egyházba. Tudja, hogy sorsát nem kerülheti el, de nem futamodik meg. Útjait figyelik, a nyomában ügynökök járnak. 1947 októberében vidékre indul templomszentelésre - "várnak a hívek". Éjjel a falusiak tudják a veszélyt, őrzik a paplakot, vissza másik úton indulnak el, de a nyomukba szegődő katonai teherautó legázolja a kocsijukat, a kiszálló katonák kurblivasakkal agyba-főbe verik a püspököt és kisérőit, majd elfutnak. A sebesülteket súlyos sérülésekkel viszik kórházba, a püspök több csonttörést is elszenved, de állapota nem életveszélyes, fel fog épülni. Ekkor egy Kievből kiküldött "orvos" érkezik a kórházba, kiparancsolják az ápolókat, és húsz perc múlva a püspök halott.

Ötven évvel az események után az életrajz szerzője - Puskás László, maga is kárpátaljai görögkatolikus pap - bejutott a levéltárakba, hozzáfért a kor dokumentumaihoz, a KGB irataihoz. Könyvében mindent a történeti hitelességnek rendel alá, sok eredeti iratot és szemtanút idéz, az adatokat a források megjelölésével közli és hivatkozásokkal, lábjegyzetekkel látja el. Kutatásai szerint a gyilkosság eszközéül egy olyan szert alkalmaztak, aminek nem marad nyoma a holttestben, hatása a légzőizmok bénulásával jár: az áldozat nem tud lélegezni, megfullad. Pontosan úgy, mint ahogy a keresztre feszítettek halálát is a fulladás okozza...

Romzsa Tódor püspököt 2001-ben II. János Pál pápa 28 görögkatolikus társával együtt avatta boldoggá Lembergben.

Életrajza nem könnyű olvasmány, böjtidőre való.

ACs.

Puskás László: Romzsa Tódor élete és halála, 

Don Bosco Kiadó, Budapest 1999.

A könyv beszerezhető az antikváriumokban, illetve kölcsönözhető Pécsett a Tudásközpontban, a 2. emeleti szabadpolcon, jobbra

Meghívó

Meghívó

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Közleménye

„Figyeljetek ide és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Máté 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetősége és tagsága aggodalommal tapasztalja azt a folyamatot, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult.

A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy már a nyilvánosan megszólalók körében is elterjedt mások vulgáris és obszcén kifejezésekkel történő gyalázása. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felnövekvő nemzedékek és gyermekek számára ez legyen a követendő példa. A közönséges stílus elsősorban az azt használót jellemzi és szennyezi be, de az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja. Az ilyen szóbeli gyűlölködés szélsőséges, emberhez nem méltó viselkedéshez teremt alapot, és így könnyen igaza lehet a közmondásnak: „aki szelet vet, az vihart arat”.

Felhívjuk minden megnyilatkozó figyelmét, hogy saját maga, gyermeke és családja, valamint a magyar nemzet érdekében tartózkodjon a másik ember személyét, hitét gyalázó vagy becsmérlő véleményformálástól és beszédtől!

Budapest, 2019. január 14.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöksége