Meghívó

Marc Fromager előadást tart Pécsen a keresztényüldözésről

Március 2-án 18 órai kezdettel a pécsi Magtár Látogatóközpontban könyvbemutatóval egybekötött előadást tart Marc Fromager, az Aide á l'Église en Détresse (AED) nevet viselő intézmény párizsi központjának igazgatója a Közel-Keleten és a világ más tájain élő keresztényeket sújtó üldözésről.

Az Aide á l'Église en Détresse (Segítségnyújtás az Üldözött Egyháznak) pápai jogú világi intézményt 1947-ben alapította egy holland szerzetes. A szervezet fő tevékenységi területe kezdetben Kelet-Németország és Kelet-Közép-Európa volt, ma Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten folytat meghatározó tevékenységet. Célja az üldözött vagy bajban lévő keresztények segítése, támogatása a világ különböző pontjain.
Az előadás témája túlmutat a címben megjelölt földrajzi kereteken: a szakember beszél majd a világ más területein megfigyelhető egyházellenes jelenségekről, a keresztények üldözéséről Ázsiában, de érinteni fogja az egyre inkább elvilágiasodó Európa problémakörét is. A franciául elhangzó gondolatokat tolmács fordítja magyarra, az előadás után a magyar nyelven megjelent könyvet is meg lehet vásárolni.

Az AED kizárólag adományokból tartja fenn magát, évente több mint 5 ezer projektet támogat anyagilag 150 országban, együttműködve a helyi egyházi közösségekkel. Néhány éve az iraki és szíriai menekültek segítésében is aktívan részt vesz, kétévente jelentést készít a keresztények helyzetéről a világban.
A párizsi központ igazgatója, Marc Fromager rendszeresen tart előadásokat, szerepel különböző médiumokban, a francia katolikus rádióban állandó jegyzete van. 2015-ben Franciaroszágban megjelent Guerres, pétrole et radicalisme: les chrétiens d'orient pris en étau című kötetében (a könyv a Kairosz Kiadó gondozásában a közelmúltban magyarul is megjelent Háborúk, olaj és radikalizmus – A satuba fogott keleti keresztények címmel) őszinte tisztánlátással tárja fel és adatokkal támasztja alá a közel-keleti válság tényeit és politikai gyökereit. Látásmódja szerint a keresztények és a többi kisebbség helyben maradását kell segíteni, a Közel-Keleten kell békét teremteni.

A Szovjetunióba elhurcoltaknak emléket állító domborművet avattak Pécsett

Mintegy száz ember előtt avatták fel a domborművet a baranyai megyeszékhelyen. A résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek az áldozatokra, majd megkoszorúzták az emlékművet.

 Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: csaknem 700 ezer magyar állampolgárt, köztük jórészt civileket hurcoltak el származási és osztályalapon a Szovjetunióba 1944-45-ben és az azt követő években.
A politikus hangsúlyozta, hogy a Gulag-Gupvi táborokban folyt “alulmúlhatatlan mélységű terror” célja a második világháború után újonnan formálódó közép-kelet-európai államok kommunista diktatúráinak “rémtettekkel történő karbantartása” volt.

Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy 300 ezer magyar vesztette életét a táborokban, a hazatérőket pedig a szovjet megszállás alatt működő titkosszolgálat hallgatásra kényszerítette. Az államtitkár egyúttal fontosnak nevezte, hogy az európai történetírás és az emlékezet a nemzeti szocialista rémtettekhez hasonlóan a kommunista terrort is “a helyén kezelje”.

A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy az emlékezetpolitikában “megtegye azon lépéseket, amelyeket a huszonnegyedik órában még meg lehet tenni” – mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára alakult emlékbizottság tevékenységére és a Gulág-emlékév eseményeire utalva.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere a két és fél méteres posztamensen nyugvó emlékműről azt mondta: a városban “sok évtizedes mulasztást pótolva” méltó helyszíne lett a Szovjetunióba hurcoltakra emlékezésnek.

Pécsett és Baranya megyében sokszorosan szenvedtek e kommunista bűntett miatt – mondta a városvezető, aki jelezte: “a minden magyar családot érintő szovjet megtorlásnak” a német nemzetiség kiemelt áldozata volt. Kitért arra is, hogy a korszakot Pécsen nagyon sokan, civilek és történészek kutatják és próbálják meg értelmezni, feldolgozni.
Páva Zsolt szerint e kutatómunkának a jövőben tovább kell erősödnie, “mert a múlttal szemben ez a kötelességünk”.

Magyar Ifjúság Kutatás 2016

2017. február 13-án mutatták be a Magyar Ifjúság 2016 kutatás gyorsjelentését.A kutatás elsődleges célja a fiatalok helyzetének jobb megismerése, ami hozzájárul a tényeken alapuló ifjúságpolitika-alkotáshoz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában már előkészület alatt áll a Stratégia a fiatalokért, amelyet nemsokára a kormány elé terjesztenek, és amelyhez alapot szolgáltathatnak az ifjúságkutatásban feltárt eredmények. A kutatást 2000 óta négyévente készítik mindig azonos módszertannal, tavaly nyolcezer magyarországi és - első alkalommal - négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.

A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a fiatalok majdnem fele számára a legnagyobb problémák: az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság és az elszegényedés - ami hasonló eredmény mint 2008-ban és 2012-ben. További problémának látják a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt, a céltalanságot, a drogokat, az alkoholt, a munkanélküliséget és a bűnözést. Az eredmények szerint 2012 óta valamelyest nőtt a fiatalok érdeklődése a politika iránt, ugyanakkor azt is látni, hogy a közéleti témák jobban foglalkoztatják őket, mint a politikai kérdések. A magyar fiatalok többsége liberális, jobboldali, mérsékelt, és mindenekelőtt demokráciapárti - derült ki a kutatást vezető szociológus előadásából.

Néhány érdekes adat a teljesség igénye nélkül:

• A vizsgált 15-29 éves korosztály nagyjából 1,7 millió főt tesz ki –  49/51 százalék a lányok/fiúk aránya.
• Nyelvtudás: jelentősen növekedett, érddekes viszont, hogy a nyelvvizsgát szerzők aránya alig változott. A Stratégia a fiatalokért épp ezért tartalmazza annak a lehetőségét, hogy az első nyelvvizsgát az állam állja.
• A megkérdezettek szerint "az a fiatal, aki annak tekinti magát, illetve az a felnőtt, aki képes felelős döntéseket hozni"
• Szabadidő: a képernyős tevékenységek dominálnak – a fiatalabbaknál leginkább a számítógép, azonban minél idősebb valaki, annál inkább a TV felé nő a mérleg.
• Még egy idevágó adat: nem gondolnád, de 85 százalékunknak van okostelója – a nyilatkozatok szerint legfeljebb egy napot bírna ki nélküle: 42 százalék.
• A neten naná, hogy a Facebook a vezető oldal. Ha azt gondolnánk, leáldozóban van neki, ne gondoljuk, mert nem igaz (mármint itthon)
• Ami szomorú: egyre nagyobb az aránya azoknak, akik nem járnak el kulturális helyszínekre fesztivál, koncert, színház)  – operába a legkevesebben, multiplex a legtöbben jutnak el.

Forrás: ujnemzedek.hu

http://www.eurodesk.hu/news/show/360/magyar_ifjusag_kutatas_2016

Meghívó

Meghívó

Meghívó